Bővebben az ultrahangos kavitációról
Mivel a bőr alatti területeken elhelyezkedő zsírsejtek nagy mennyiségű folyadékot tartalmaznak, ezért ultrahang hatására a sejtekben tárolt zsír elkezd kavitálni, és roncsolja környező zsírsejt szerkezetét. Az ultrahang eközben a szövetben fokozatosan elnyelődik, vagyis mélyebb rétegek “kevésbé hallják” a hangot. Ez az elnyelődés nagyon fontos, mert így az ultrahangnak az erejével (intenzitásával) a bőr alatti behatolás mélységét precízen be lehet állítani. Egyben ez mutatja is a korlátait: csak a felszínhez közeli, bőr alatti zsírsejtekre lehet a módszert alkalmazni.
A kavitációs buborék összeesésekor a buborék teljes energiáját tartalmazó lökéshullám egy irányba (tűszerűen) “kiszúr”, amit a rugalmas sejtmembrán sem képes elnyelni, így a zsírsejtek roncsolódnak. A sejtek roncsolódása következtében azok beltartalma kiáramlik a környező sejt közötti állományba, majd onnan a szállítószövetekbe, nyirokcsatornákba és végül a véráramba kerül. A zsír elszállítása a nyirokcsatornákon át a kiválasztó szerveinkbe, mint a lépbe, és a májba történik, ahonnan a felesleges zsír a széklettel kiürül. Ugyan ilyen módon a zsírsejtekben tárolt nagy mennyiségű kristályos állapotban levő méreganyagok is bekerülnek a véráramba, és lehetőség esetén kiválasztásra kerülnek. A vérbe kerülő extra víz és vízben oldékony anyagok pedig a vesén át távoznak a szervezetből.